Talán a kánikulának már búcsút inthetünk, de még itt vannak a nyár ízei a földeken és piacokon, amit szépen bepakolhatunk kis kosarunkba ezen a héten is.
Egyre többféle szőlő bukkan fel a pultokon, muskotályos, édes,apró vagy nagyszemű, fehér, vörös vagy fekete. Nemcsak finomak, de nagyon sok jó dogot tartalmaznak, a népi gyógyászatban is sok helyen találkozhatunk vele.
Nálunk nem divat, de a levelét is felhasználják a konyhában: például töltött szőlőlevet készítenek belőle a déli országokban. Leginkább fűszeres rizssel töltik meg a leveleket. Kelkáposztába, káposztába, karalábélevélbe is tölthetjük, ha nincs épp a kamrában szőlőlevél. Rizs helyett használhatunk hajdinát, quinoát, tehetünk bele darált húst is. A leveleket pár percre forró vízbe dobjuk, a tetszés szerint összeállított tölteléket pedig serpenyőben összepirítjuk, megtöltjük a leveleket, jó szorosan feltekerjük, majd egy lábasba tesszük, felöntjük citromos vízzel (úgy, hogy ellepje) és megfőzzük. Hidegen és melegen is nagyon finom.
Már jó édesek a kukoricák, amit nem csak főzhetünk, hanem grillen vagy a serpenyőben meg is süthetünk, de a főtt kukoricából készíthetünk egy krémlevest (használjunk tejszínt, kókusztejet, joghurtot – tetszés szerint). A főtt kukoricát salátába is használhatjuk madársalátával, paradicsommal, kápiapaprikával összekeverve egy olajos ecetes salátaöntettel elkészítve köretnek is vagy önmagában egy könnyű vacsorára.
Paradicsomokkal is nagyon jól állunk: az édes, kerek, koktél, luculus és még megannyi féle, fajta piroslik, sárgállik mindenfelé. Én mindig azon kapom magam, hogy a kosaram fele paradicsomokból áll, annyira szeretem. Nyersen, salátához apróra vágott lilhagymával, kevés olajjal megöntözve nem is kell más hozzá. A luculust leginkább sütve szeretem, ez kevésbé leves fajta, szószokhoz is nagyon jó. Padlizsánnal összesütve kevés olívaolajjal megöntözve azonmód forrón tálalva egyszerű vacsora lehet, de ha kihűlt és egy kevés balzsamecettel megöntözzük máris egy hideg salátát adhatunk az asztalra. Tálalhatunk hozzá falafelt vagy fasírtot is. S ha már fasírt, a paradicsomos húsgombóc főtt krumplival gyerekkorom ételei közül az egyik, ami eszembe jut, ha paradicsomról van szó. Süthetünk paradicsomot a tojásrántotta alá, hagymával jól összepirítva, nem fogjuk megbánni.
Apropó, tojás! Az nem csak a sütibe mehet vagy a rántottába, tojásos rizst is főzhetünk, s máris megvan a köret egy szaftos ázsiai fűszerezésű ételhez. Csíkokra vágott húst – csirke, marha, sertés tetszés szerint – sok hagymával olajon megpirítunk, megfűszerezzük kedvünk szerint, szójaszósszal megöntözzük, színes paprikacsíkokat dobunk a tetejére, kicsit összesütjük (de úgy, hogy maradjon roppanós a paprika). Az ázsia ételek egyik fő jellemzője, hogy nagy lángon, forró olajon sül, ezért folyamatosan rázni, keverni kell, cserébe hamar elkészül. Érdemes ismerkedni az ázsiai konyhával, néhány fűszert kell beszerezni és szójaszószt alapnak és hamar össze lehet dobni egy ízletes, fűszeres ételt vacsorára, rizzsel, rizstésztával.
Desszertnek egy fürt édes szőlő meg éppen jó lesz.
A cikk a Majomkenyéren jelent meg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése