Legutóbb – akkor még az izzasztó kánikulában – a nagymarosi őstermelői
piacon lóbáltam a kosaramat. Itt még vándorzenészek is voltak, és
kolbászt is sütöttek. Gyönyörű üvegékszereket, famunkákat, fazekas
munkákat is árultak, szólt a zene, jöttek a törökök, aztán meg el
mentek. Csodás piaci forgatag volt itt szombaton.
Már sok helyen sárgállottak a kukoricacsövek, ami csak
„simán” megfőzve is az egyik legklasszabb dolog nyáron, de süthetjük
grillen vagy a sütőben, ha van kedvünk leszemezni, akkor lehet belőle
leves, vagy húshoz, rizshez, zöldségekhez is használhatjuk.
Ezen a hétvégén egy boronatárcsába is belebotlottam. Nem akartam szokásos, nehéz, fűszeres „szabadtűzi” ételt főzni, így rizses csirke lett
az ebéd, amit a spanyol paella inspirált. Hagymát megpároltam olajban,
paradicsomot és kápia paprikát kis kockákra vágtam, összeforgattam
fűszerekkel – nevezetesen zsályával, rozmaringgal, bazsalikommal és
apróra vágott fokhagymával –, ezt rádobtam a hagymára, kicsit hagytam
őket összehaverkodni. A kockákra vágott, sózott csirkemellet is rátettem
összekevertem, pirítottam, amikor már majdnem kész lett a csirke a
közepébe csináltam egy mélyedést beleszórtam a rizst, szigorúan
rizottórizst. A rizottórizs négyszeres vizet vesz fel így ennyi vizet
öntöttem hozzá, mikor a rizs is megfőtt rányomtam egy fél citrom és egy
fél narancs levét. Vegák csirke helyett zöldséggel is készíthetik,
készíthetik padlizsánnal, cukkinivel.
S ha már a rizsnél tartunk, beszéljünk is róla kicsit.
Sokféle rizs van és nem mindig mindegy, melyiket használjuk éppen.
Kezdjük a barna rizzsel: ezt nem hántolják, nehezebben fő, több benne az
értékes anyag. Amikor viszont hántolják, akkor fehér rizs lesz belőle,
ez lehet rövid, közepes vagy hosszúszemű és még sok eltérő
tulajdonsággal bíró. A rizottórizs kerek és apróbb szemű, hamar megfő,
és nem pereg. A japánok is rövid szemű rizsből készítik a sushit, hogy
összeálljon. Jobban kifő belőlük a keményítő, így jobban tapadnak.
Tejberizst is ilyen rizsből érdemes főzni. Aztán itt vannak a
hosszúszemű rizsfajták, mint a basmati vagy az illatosabb jázmin rizs,
főleg indiai ételekhez használjuk. A vadrizs igazából csak közeli rokona
a rizsnek de hasonlóan lehet használni (vadrizst gluténérzékenyek nem
ehetik). Sokféle rizs van és sokféle elkészítési mód is is: lehet köret,
főétel vagy akár édesség is.
Apropó édesség, málnafelfújtat sütöttem rizslisztből
vajjal, tojással, céklalé volt a folyadék, cukrot nem tettem bele. Már
nem sokáig lesz málna, így aki szereti, használja ki ezt a kis időt
finom gurulós málnát enni. Persze van még más gyümölcs is, amit
vehetünk: ribizli, meggy, különböző barackok. Még kicsit várok, hogy
lekvárt főzhessek a sárgabarackból, de addig is azért műsoron van nálam
mindig ez sárga édes, krémes gyümölcs, s igyekszem változatosan
elkészíteni.
Felezett sárgabarackot szépen sorban beletettem egy
kis tepsibe, a közepébe apróra vágott – nem túl érett –kecskesajtot
tettem, nagyon kevés levendulavirágot morzsoltam rá, kb. 10 percig 160
fokon sütöttem majd apróra forgácsolt étcsokoládéval megszórtam és 5
percre visszadugtam a sütőbe. Kicsit nehéz szépen kivenni a tepsiből,
mert puha, krémes az állaga, de fantasztikusan keveredtek az ízek benne.
Dinnye is van már édes piros húsú, ami akár ebéd is lehet egy nyári napon.
Igazságtalanságnak tűnhet az élettől, hogy nyáron van a befőzés
ideje, amikor érik a sok csodás gyümölcs, mi meg állhatunk a fakanállal a
tűzhely mellett. De kárpótol egy hűvös estén majd a nyár íze és illata:
amikor letekerjük egy üveg tetejét. Még a szemünket is behunyhatjuk
hozzá és erősebb lesz az élmény..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése